3.fejezet Megszoksz vagy megszöksz?

Sziasztok! És meghoztam az új részt. Remélem tetszeni fog.
Köszönjük az első feliratkozónkat, és komizónkat! Örölünk neked K.Liza!
Ha tetszenek a részek akkor iratkozz fel és komiz!
Puszi , Pacsi : Dylan~

Megszoksz vagy megszöksz? - Harry Styles

Becca Szemszög : 

Ahogy leértem futni kezdtem legjobb barátnőmhőz Lisához.
Lisával már vagy 2 éves korunktól barátok vagyunk. Mindig kiállt mellettem .
Gyorsan odaértem. Megnyomtam a csengőt és pár másodpercen belül már egymást öleltük.
-Annyira hiányoztál!-mondtam.
-Te is nekem .
Bementünk a házba. Elmeséltem neki a  tegnapi és a mai történetet. Erre csak egy "húúúú"-val válaszolt.
Akkor most mi van köztetek Harryvel?-tette fel a kérdést .
-Semmi az ég világon.
Mindent megbeszéltünk amit csak lehetett.Később DVD-t néztünk.Amikor Samara Morgan Elővette a kést a fiókból ,véletlen csöngetett valaki.Mivel odakint már sötét volt ezért, ketten mentünk Lisával nyitni az ajtót.
(Tudjátok mivel Samara éjszaka támad!).
Mikor kinyitottuk az ajtót nagyon megijedtem mert, Zayn és Harry álltak ott.
-Óóó bajban vagyok!-mondtam magamban.
-De még mennyire .-bólintott Zayn.
-Gyere menjünk.-szólalt meg Harry.
-Nem én nem megyek veletek .Ti hülyék vagytok ,hogy azt hiszitek ,hogy elmegyek veletek Hawaiira.
-De elfogsz!-vigyorodottt el Zayn és felemelt a csípőmnél fogva.
Betett a kocsiba és  ők is beszálltak. Elindultunk.
-Ti idiótak!-motyogtam.
5 percig mehetünk amikor Zayn elkezdte mondani a mondandóját.
-Először is. Hogy gondolhatsz arra, hogy elszöksz?-megérkeztünk.Mindhárman kiszálltunk a kocsiból,aztán folytatta-Attól még hogy anyád nem szeretett és ide küldött nem omol össze a világ. Próbálok segíteni, elvinnélek Hawaiira, de nem engeded.Makacs vagy.-már a házban voltunk,de bennem megállt a világ egy résznél: ...attól még, hogy anyád nem szeretett...
-Neked semmi közöd nincs az anyámhoz!És hozzám se!-ordítottam neki sírva, és felszaladtam a szobámba. Csak simán sírva bedőltem az ágyamba, és a párnámba zokogtam.Még szerencse, hogy fekete volt, mert így alig látszottak rajta a sós könnyeim nyomai.
Egyszer csak meghallom az ajtó nyitódását, és valaki leül mellém.Nem nagyon törődök vele,tovább hullatom a könnyeim.
Az a valaki elkezdi simogatni a hátam nyugtatóan, mire muszáj felnéznem. Amint látja hogy ránéztem, elmosolyodik. Szorosan mellé bújok, ő pedig átölel. Most egy védelmezőre van szükségem.
Már vagy 1 órája így ülhettünk szótlanul. Nem mondtam semmit.Nem mintha akartam is mondani valamit.
-Még meddig fogunk így ülni?-suttogta a fülembe Harry.
-Addig amíg jól esik.-feleltem és szorosabban bújtam hozzá.Nem tudom mi vezényelt. Fogalmam sincs. Csak azt hittem, ő megvéd minden rossztól.És abban a pillanatban így is volt.Nem tudom mit érezhetett ő, de én akkor éreztem először úgy,hogy velem is foglalkoznak.

Reggel arra keltem,hogy szorosan Harryhez bújva fekszek, ő pedig átölel.Még szuszogott,amiről arra következtettem, hogy még alszik.Mosolyogva átfordultam a másik oldalamra,és egy puszit nyomtam a homlokára,ami megért a tegnapi miatt egy köszönömmel. Elmosolyodott.Nem is alszik!Pírba borult az arcom.
-Jó reggelt!-mondta mosolyogva, de a szemét még mindig nem nyitotta ki a szemét.
Nem feleltem.
-Jól aludtál?-felült, és egy ásítás keretében nyújtózkodott.
-Igen.-néztem őt mosolyogva.Egyikőnk képéről sem lehetett letörölni a vigyort.Ez van.
Fölálltam, és rájöttem, még mindig ugyanaz a ruha van rajtam mint tegnap.Gyorsan előkapartam a szekrényemből néhány cuccot.Beszaladtam a fürdőbe,a tükörben pedig alkalmam nyílt arra, hogy megcsodáljam, eléggé szétnyúlt arcom.Fogat mostam, felöltöztem,megfésülködtem és feltettem egy halovány sminket.Sose voltam sminkmániás.Nem is nagyon volt rá lehetőségem.
A fürdőszobából kilépve megpillantottam Harryt, aki felöltözve - sérót belőtte - bújta a telefonját az ágyamon.Gondolom rám várt.
-Lemegyünk reggelizni?-kérdezte rám nézve-A többiek már lent vannak.
Bólintottam. Megfogta a kezem, és én nem ellenkeztem.Még mindig védelmezőnek tartottam.Még mindig fogtuk egymás kezét, mikor a konyhába értünk.A többiek meglepetten néztek ránk, mire Hazz erősebben szorította az ujjaim, nyugtatásképpen.
Elengedtem a kezét, és csináltam magamnak egy kávét.Leültem az asztalhoz Elena mellé.Nem nagyon akartam pont oda ülni, de máshol nem volt hely.Kínos csend volt, mire El megbökött.
-Héé!-néztem rá. Nem mondott semmit, csak felhúzott az emeletre. Mikor beértünk a szobájába, direkt előbb megszólaltam mint ő:
-Nem mondok semmit.-az ajtó felé vettem az irányt, de az utamat állta.
-De...
-Nem.Nem tartozik rád.
-A nővéred vagyok!-csodálkozott, hogy miért nem akarok vele megosztani semmit se.
-Jaaa, hogy a nővérem.Felbukkantál mikor a sajtó elpletykálta, hogy 'gazdagok' lettünk-gesztikuláltam az ujjammal a 'gazdagok' szónál.-Az előtt pedig eltűntél.Te nem vagy a nővérem.-kikerültem a sóbálványt,és kiléptem az ajtón.

Picit rövid lett tudom...Most ennyire telt, konkrétan én fejeztem be Dy írását. Mindkettőnk fáradt, valószínű ez az oka ennek a résznek. Plusz ihlet se volt. De azért remélem elnyeri a tetszéseteket.:) 
xoxo S.