15. fejezet :"Ha elmész azt nem élném túl"

Hii guys! Hogy vagytok? :) Megérkezett a következő rész, melyben a történet sorsa is kiderül: szomorú lesz vagy nem. belegondoltam abba is, hogy lehet egy misztikus történetre átváltok...Zaynből zombi lesz, stb... Mindenkit megnyugtatok, ne féljen, mert ez a közeljövőben biztos nem fog bekövetkezni! :D (még...) de hagyjuk az értelmetlen bevezetőt, jöjjön a rész. jó olvasást! :) 
xx S + SG

Boldogság? Nem ismerem.  -  Becca C.

  Hosszú nap volt a tegnapi. Mindannyiunkat megviselt. A történtek után is biztos, hogy összetartunk, nem hagyjuk el egymást, jóban, rosszban egyaránt. Mindenki csöndes így reggel az asztalnál. Senkinek se megy le egy falat se a torkán, pedig Liam rántottája nagyon finomnak néz ki. Nem bírjuk felfogni a történteket. Egyikünk sem aludt az éjjel, max. 10 percet. Megijedtünk. Mi lesz ezután? Ez biztos, hogy mindenkiben megmarad. Mindenki alatt az egész világot kell érteni. Itt hagyott minket. Elment. Anélkül, hogy szólt volna. Csak úgy simán. Egy bumm. Egy sikítás. Egy élet.
  Vége.
  Soha nem láthatom már igaziból. Nem fog átölelni, mint félbátyó, a félhúgicáját, akit szeretett. Legalábbis ezt mondta. Soha nem hallhatom már élőben a hangját. Soha.
  Utálom ezt a szót.
  - Egyetek. - törte meg halkan a síri csendet Liam. Nem mondtunk semmit. Úgyse ettünk volna, ha mondjuk, ha nem.
  - Ma hazamegyek. A temetésre visszajövök. - szólalt meg Elena, akit tegnap nem nagyon hallottam. Sőt, már egy ideje nem nagyon hallottam.
  - Hová mész? - csillant fel Louis szeme - mehetek veled? - kérdezte komoran, de én átláttam rajta. Közelebb akar hozzá kerülni. Régebben hallottam a témát, de mint lehet látni, Louis nem adja fel.
  Elena megrántotta a vállát, ami egyet ért a nekem mindegy. -el. Ezek szerint Louis vele fog menni.
  - Nekem is el kell mennem. - suttogta halkan Perrie. Szemfestéke teljesen elkenődött, nem volt arra ereje, hogy lemossa. Haja kócos, a ruhája pedig szakadt volt.
  - Hová mennél? Még nincs teljesen kész a házad... - perces szünetekkel mondtunk egy mondatot. Most például Harry.
  - Nem is lesz. Felmondtam.
  - Mi? Perrie, az volt az álmod, hogy énekesnő legyél. Nem adhatod csak úgy fel! Jött egy bökkenő, de ha kell, ezt is túléljük!

Perrie szemszög: 

  Nem kellett volna elmondanom nekik, hogy felmondtam. Így csak kérdezősködni fognak. Nekem arra nincs szükségem. Most hagyott itt a barátom, akivel jó ideje együtt vagyunk. Szerettük egymást. De kitudja mit gondolt, és öngyilkos lett. Komolyabb baja lehet, mert nem ilyennek ismertem meg. Mikor először találkoztunk, egy áldott jó, egy kicsit visszahúzódó rossz fiú volt. Első látásra szimpatikusnak tűnt. Második látásra szerelmes lettem. Harmadik látásra szakítottam az akkori barátommal. Negyedik látásra közeledtem felé. Ötödik látásra összejöttünk. Hatodik látásra mindketten elmentünk turnézni a saját bandánkkal, de mindennap beszéltünk. Hetedik látásra jött Becca, akire először féltékeny voltam, nem tudom miért. Nyolcadik látásra végre vele is jóba lettünk. Kilencedik látásra megváltozott. Tizedik látásra öngyilkos lett.
  Körülbelül ezt éltük meg Együtt. Igen Együtt! Egy párt alkottunk.Aztán megkérte a kezem és én igent mondtam. És most elment.Most az a fő ,hogy tudjam magam tartani.
  -  Perrie meg kell majd szerveznünk a temetést.  -  mondta Becca.
Felnéztem rá és láttam rajta ,hogy ő is egész éjjel csak sírt.
  -  Rendben.  -  suttogtam .

Nagyon fájt ,hogy eltávozott.Sosem fogom elfelejteni.Öröké a szívembe zártam és soha sem 

fogom kiengedni. Tudom azt akarja fentről ,hogy lépjek túl rajta ,de nem fog menni .Ebben 100%-ban bízom.

Bocsánatot szeretnék kérni ,hogy ilyen rövid lett ,de most így jött ki.De addig amíg nem jön új rész

olvasgasátok a régi részeket 

Puszi : S + SG